Keszthely

A vadászati múzeum egyik alapítója, Hidvégi Béla igényes és elhivatott munkájának köszönhetően gyűjteménye Európában páratlan értéket képvisel. Öt kontinens vadászható nagyvadjai teljes életnagyságban, a természetes élőhely bemutatásával a kiállítás leglátogatottabb része.

A múzeum anyaga a külön teremben elhelyezett képző- és iparművészeti alkotásokkal teljesedik ki, melyek között fegyverek, festmények, szobrok, különféle porcelánok mutatják be a vadászat és a természetvédelem egységét.

– Helikon kastélymúzeum /https://helikonkastely.hu/vadaszati-kiallitas/

Az elmúlt években, évtizedekben Magyarországon és szinte az összes európai országban vadászott sokféle apró- és nagyvadfajra. Az 1990-es évek elején vadászott először Afrikában. A fekete földrész varázsától azóta sem szabadult: évről évre, olykor egy esztendő alatt – esetenként ugyanabba az országba – több alkalommal is visszatér.

Több mint 180 teljes életnagyságú preparátum látható a Keszthelyi diorámákban. Időközben – az 1980-as évek második felében – ismét itthon telepedett le. Hazahozta kivételes vadászmúltjának tárgyi emlékeit: páratlan trófeáinak gyűjteményét, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozott. Több száz darabból álló, páratlan kollekciójában csupán az Európán kívül elejtett vadfajok száma eléri a kétszázat. Számos különleges darab, kivételes nagyságú vagy igen ritka példány található.

Nagy hím oroszlán, titokzatos őserdei mocsári antilop, más néven bongó, az afrikai mocsarak mélyén honos situtungának (mocsári antilopnak) mind a három alfaja, törpebivaly, feketehátú bóbitásantilop (a ritka bay duiker) – melynek trófeája még ma, elejtése után másfél évtizeddel is világrekord –, óriás jávorantilop, hegyi nyala, 46 cm-es agyarú varacskos disznó, alpesi kőszáli kecske, őserdei óriás disznó, 158 cm-es csigájú Marco Polo-vadjuh, hatalmas argali, a pödröttszarvú kecskék (markhorok) mindhárom vadászható képviselője, a nepáli kék kos és a túrok minden alfajának 1-1 gyönyörű példánya . Közöttük két világrekord, valamint 25, a Safari Club International vadfajok szerinti világranglistájának tíz-tíz legjobb trófeája között nyilvántartott példány szerepel.

A Festetics Kastély Vadászati Múzeumában az öt földrész vadvilágát felölelő – több mint 180, teljes életnagyságában kidolgozott, élethű környezetében kiállított példányt tartalmazó – trófeagyűjtemény a maga nemében nem csupán a világ egyik leggazdagabb és leglátványosabb múzeumi kollekciója, de mind a fiatal nemzedékek, a kezdő vadászok és a leendő szakemberek oktatásában, mind a széles körű ismeretterjesztésben játszott szerepe is roppant jelentős, a tapasztalt vadászutazók számára pedig példamutató.

Béla múzeumi csoportokat vezet a keszthelyi Vadászati Múzeumban és a soproni Erdészeti Múzeumban, melynek keretében bemutatja a kiállításokat, beszél vadász – kalandjairól, főleg a hegyi és az esőerdei vadászatokról. Felhívja a figyelmet az etikus vadászatra.

A keszthelyi múzeumnak évente kb. 95.000 látogatója van.

2021-ben a kiállítás Brian Jarvi “Afrikai Menazséria” című alkotásával gyarapodott Béla jóvoltából. Az Egyesül Államok egyik leghíresebb vadvilág- és természetfestője által, 17 évnyi kemény munkával készített festmény egy nagyobb és hat kisebb képen az afrikai kontinens 209 ikonikus faját mutatja be (125 madár, 78 emlős és 6 hüllő). Rajtuk kívül helyet kapott a festményen az ember is, aki azért fohászkodik a Jóistenhez, hogy ezt a most még sokszínű, változatos élővilágot megtartsa a jövő nemzedéke számára is. Fontos vadvédelmi üzenete van tehát a képnek, ilyen módon kap küldetést a festmény.

Az eredeti alkotást az egyik legnagyobb amerikai természettudományi múzeum 27 millió dollárért vásárolta meg. A művész csak 20 reprodukciót készített, az ”itt kiállított példány” a második a világon.