Könyveim

Vadászként a csúcsokon I-II. – Díszkiadás

“Ez a könyv többféle értelemben is csúcsokról szól – messzi vidékek, idegen tájak titokzatos, sokszor nehezen elérhető csúcsairól, egyben egy kiemelkedően sikeres vadászélet kimagasló állomásairól, eseményeiről. Maga a kiadvány is a maga nemében egyfajta csúcs, afféle (vadász)könyvészeti unikum: díszdobozban tálalt két kötetben, több mint négyszáz oldalon, mintegy másfélszáz, a benne leírt események helyszínén készült színes fotóval, továbbá grafikákkal és térképekkel kiegészítve taglalja és beszéli el a földkerekség legritkább, legnehezebben kézre keríthető hegyivad-fajainak, illetőleg ezek múltjának, jelenének, azonfelül nem utolsósorban elejtésének a történetét. Sajátos egzotikumának töménysége akár a jóféle whiskyé: az “extra” minőségű vadászatok kedvelői bízvást megrészegülhetnek tőle. Szerzője, Hidvégi Béla, a közismert magyar világjáró vadász, a Safari Club International örökös tagja és többszörös díjazottja, az SCI magyar tagozatának elnöke életre szólóan elkötelezte magát a nagyvadvadászat legmagasabb rendű, egyben legnagyobb kihívást és erőpróbát jelentő válfaja, a hegyi vadászat mellett. Első, a Vadászálmok birodalmában című, nagy sikerű – három nyelven megjelent – munkája után, ezúttal Kínába, Mongóliába, Pakisztánba, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Európa több országába, a világ leghatalmasabb hegységeibe, a Pamír, az Altaj, a Himalája, a Karakorum és a Hindukus körzetébe, a Kaukázusba, az Alpokba, a Pireneusokba, a Toros-hegységbe és más vadregényes magashegyvidékekre kalauzolja olvasóit. A magashegyi vadfajok önmagukban is csodálatosak: e gyönyörű és általában igen ritka állatok – nemkülönben a védelmükkel, illetve az e fajok megőrzését, fennmaradását célzó intézkedésekkel egybekapcsolt, nemzetközi egyezményekkel és helyi törvényekkel szigorúan szabályozott és ennek megfelelően igencsak korlátozott vadászatuk – valóban figyelmet érdemelnek. A kőszáli kecskék különféle fajai, alfajai, a zergék sokféle képviselője, a vadjuhok népes csoportja, a pödröttszarvú kecskék stb. – ibexek, markhorok, argalik, uriálok és egyebek -, a hó- és jégborította, égbe nyúló hegyláncok hatalmas szarvú vagy csigájú ritkaságai közül kerülnek ki az alkalmazkodás bajnokai, a természet erőpróbáinak győztesei. Rekordméretű trófeájuk megszerzése nemcsak ritka lehetőség, de kivételes próbatétel, vadászat a legjavából: olyan teljesítmény, amilyenről hazai vadászember ez ideig jórészt valóban csak álmodott. E vadfajok korántsem hétköznapi élőhelyét járva, olyan helyeken megfordulva, ahová az egyszerű turista sohasem jut el, a Szerző lépésről lépésre megismerte az idegen tájakat és az ott élő népeket: történelem, kultúra, életmód, helyi szokások, hiedelmek, népművészet, néprajz terén is – vadászatról vadászatra – egyre gazdagodott szellemi emlékzsákmánya, amit könyvében most ugyancsak megoszt az olvasóval. Hogy miért megy a vadász, gyakran élete kockáztatása árán is, e sajátságos világba, a számára idegen és szélsőségesen rideg, sokszor ellenséges természeti környezetbe álmai vadja után? S hogy végül miért ír róla könyvet? A szenvedélyen túl az a vágy hajtja, hogy munkájának fejezetei és páratlan képanyaga révén a jelen és a jövő nemzedékei is lássák, még ma, a harmadik évezred küszöbén is miféle vadfajokat és milyen módon szerezhet meg az igényes vadászember muzeális értékű gyűjteménye számára, s ehhez milyen fizikai-szellemi-anyagi felkészültségre van szüksége: hogy a magyar vadászok is megismerjék a hegyi vadászat lényegét, titkát – savát-borsát. Az állhatatosság, a kitartás, a havasi egzotikumok, a vérpezsdítő vadászkalandok, a (mind geográfiai, mind fizikai-szellemi-etikai értelemben) magas szintű vadászat, egyben a színes ismeretek könyvét tarthatják márciustól a kezükben – jó szívvel ajánljuk valamennyi (nem csak vadász) olvasónak!” Gellér Tibor

Kiadó: Nimród Vadászújság

Kiadás éve: 2006

Kötés módja: karton

ISBN: 9789638676467

Sziklák peremén

„Azok, akik még sohasem tapasztalták a meredek sziklaszirteken, jeges hómezőkön való fárasztó hegymászást követő kimerültséget, a ritka hegyi vad végső belopásának feszült türelmetlenségét, a siker vagy kudarc határmezsgyéjén, a „sziklák peremén” való egyensúlyozás, a napi kockázat idegtépő bizonytalanságát, elképzelni sem tudják, hogy milyen erőfeszítésekkel és gyötrelmekkel jár egy erős kos-trófea megszerzése.

Könyve nem csak a hegyi vadászatokról, de arról is szól: hogyan érzi magát az ember az ilyesféle vállalkozás előtt, közben és után. Miféle igénybevétel elé állítja, mit követel ez a sport a vadásztól, milyen lelki és fizikai felkészültség szükséges hozzá, miért űzik mégis egyre többen a vadászatnak ezt az embert próbáló változatát? Hidvégi Béla ebben a művében összefoglalja azokat a tanulságokat, amelyeket páratlanul gazdag vadászélete során sikerült leszűrnie, afféle lelki, egyben gyakorlati útmutatót kínálva a kezdő és a már gyakorlottabb világjáró vadászoknak egyaránt. Emlékein, tapasztalatain keresztül érzékletesen mutatja be a magashegyi vadászatnak, vele az élet hasonló kihívásainak emberi, lelki oldalát is.”

Kiadó: Nimród Vadászújság

Oldalak száma: 313

ISBN: 978-615-5223-01-3

Nagyszénástól a Pantheonig

Egy kivételesen gazdag és eredményes pályafutás korszakai és főbb állomásai az emlékezés tükrében: hogyan ívelt felfelé a fejlődés hosszú útja az elhagyott otthontól az emigráció évein át a hazatérésig és a világ vadászainak Pantheonjáig?

Erről osztja meg gondolatait az immár méltán világhírű magyar vadász, felidézve emlékképeit, hajdani vadászatok eseményeinek mozaikkockáit, összegezve meghatározó élményeit, legfontosabb tapasztalatait – csalódásait és tévedéseit sem elhallgatva –, kitérve legújabb korunk és napjaink visszásságaira, erkölcsi kérdéseire, társadalmi és (vadász)emberi fonákságaira, mint amilyen a népbetegségként terjedő irigység, a régi értékek elvetése vagy a tudatlanság szülte elvakult vadászatellenesség, a sötétzöld indulatok elharapózása.

Mindeközben és elsősorban persze vadászik: részleteikben megosztja velünk tizenegy újabb észak-amerikai vadászatának élményeit, bemutatja élete során gyűjtött és használt fegyverkollekcióját a míves Purdey dupla puskáktól kezdve a 30-378-as Weatherbyig, leírja a hegyi lövészet magasiskolájának avagy fizikájának tudományát, összefoglalja hazánk vadászati múzeumainak történetét, végezetül pedig katalogizálva megismerhetjük páratlan trófeagyűjteményének szinte minden egyes darabját, elejtésük helyétől és időpontjától kezdve azok minősítéséig és rekordlistán elfoglalt helyéig.

Milyen most és milyenné válhat a XXI. század (nem csak) a vadászat tekintetében, annak sorsát illetően? – erre és hasonló kérdésekre kapunk választ e könyvből, egy tapaszalt világvadász és sikeres világpolgár szemszögéből!

Számvetés

– sok volt-e vagy túl kevés? Az ember olykor elgondolkodik eddigi életén… A vadászélet összegzéseként született könyv is számvetés – vadról, emberről, a változó világról. Mondhatnánk úgy is: létösszegző írás.

„Nem az a fontos, hogy mindent lássunk, hanem az, hogy a lényeget lássuk” – írta Fernand Schwarz argentin tudós. Ezt a lényeget igyekszik megragadni Hidvégi Béla új könyve. És mindeközben, sőt elsősorban vadászik is a Pantheon-díjas szerző: egyebek között uriálra Pakisztánban, havasi juhokra Kamcsatkában, himalájai tahrra Nepálban, a csodás Buhara-markhorra Tádzsikisztánban vagy – e könyvben sajátos kakukktojásként – épp az őserdő ritka törpeantilopjaira Libéria esőerdeinek mélyén. A vadásztörténeteket a hosszú és kivételesen gazdag életpálya tapasztalatainak elemző összefoglalása kapcsolja össze. Szó esik benne a vészhelyzetekről és a szerencséről, különleges trófeákról és köszönetről azoknak, akik valamilyen módon meghatározóan fontosak voltak az élete során, a kihívásokra való felkészülésről és az elhatározás erejéről, határtúllépésről, megbánásról és csalódásokról…

Szorult helyzetben a szerző nem – vagy csak igen ritkán – félt. Attól viszont fél – és ennek a félelemnek határozottan hangot is ad –, hogy az emberek mekkora kárt képesek okozni maguknak és a természetnek. Ez hangsúlyos helyet kap a könyvben. Hova jut a világ?! – veti fel a kérdést, s megkísérel válaszolni is rá. Arra is keresi a választ, hol van a helyünk a természetben, s megállapítja: az embernek a legnagyobb felelőssége összhangba kerülni a természettel és együttműködni vele úgy, hogy nem sérti annak törvényeit – akkor pedig a vadászat s vele a vadon élő állatvilág is fenntarthatóvá válik. Ezért sehol nem rejti véka alá a saját véleményét!

A fejezeteket páratlan fényképanyag illusztrálja.