Vadászati szervezetek

SCI

1972-ben, az Egyesült Államokban John Mc Elroy megalapototta a Safari Club International (SCI) nevű szervezetet, amelynek zseniálisan kigondolt működési mechanizmusa egyszerre teszi lehetővé

• a vadászok összefogását és érdekeik védelmét,
• a vad és élőhelyének védelmét,
• a vadászok társadalmi elismertségének megalapozását,
• szenvedélyük teljes körű támogatását és irányítását,
• ismereteik elmélyítését,
• mindehhez megteremti az anyagi fedezetet is,
• lehetővé teszi a jövő vadásznemzedékének oktatását, nevelését.

Mc Elroy felvilágosító tevékenységének köszönhetően, az Egyesült Államokban nem tapasztalható olyan mérvű vadászatellenesség, mint Európában. Rávilágított arra, hogy a vadászat és a természetvédelem kölcsönhatásban áll egymással, sőt együtt szerves egységet alkotnak!

Az SCI több mint 100 millió dollárt költ a kihalófélben lévő vadfajok védelmére.

Az SCI ma a világ legnagyobb nemzetközi, önkéntes alapon létrejött vadászati szervezete. Mintegy 36 országban, köztük hazánkban is működik nemzeti szervezete.

A tagság létszáma meghaladja a 60 000 főt, akik közel 190 regionális szervezetben (chapter) fejtik ki tevékenységüket. A World Wildlife Fund (WWF) információja szerint, 1970 és 2005 között a szárazföldi fajok negyede tűnt el visszavonhatatlanul a föld színéről, de éppen az SCI filozófiája, célkitűzései alapján ez a sajnálatos folyamat lelassítható, és bizonyos vadászható fajok esetében megállítható.

Az SCI bevételei a tagdíjakból, különféle kiadványaikból, rendezvényeikből, valamint a rekordkönyvekben regisztrált trófeákból, és a különféle díjazási rendszerekből származnak.

Várjuk Önt múzeumunkban, ahol a világon egyedülállóan működő interaktív táblánkon, megismerheti a szervezet részletes működését. Megtekintheti a Hidvégi Béla által megszerzett díjakat, megismerheti milyen erőfeszítéseket tett a kihalófélben lévő fajok megmentéséért, a fenntartható vadgazdálkodásért és az oktatásért.

Kiemelkedő vadászati teljesítményekért járó díjak bemutatása

• Nagy sorozatok,
• belső körök,
• vadászati csúcsteljesítmények,
• világgyűrű

A versengés a vérünkben van, és a sikerünket szeretjük másokkal is megosztani, vagy egy kicsit kevésbé burkoltan fogalmazva, eldicsekedni vele. Kövessünk bármily nemes célokat, éljünk a legszigorúbb etikai normák szerint, a siker az a hajtóerő, amely újabb és újabb csúcsok meghódítására sarkall. Közös szenvedélyünk, a vadászat számtalan élmény és apróbb-nagyobb siker forrása (no persze, kudarcoké is). Szeretünk beszélni az eredményeinkről, és lehetőleg szem előtt tartani a tárgyi bizonyítékokat, a szépen kikészített és elrendezett trófeákat.

A vadászok hiúságára alapozva, első ízben 1977-ben kiadták A trófeás vadfajok rekordkönyvét (SCI Record Book of Trophy Animals), amelyben meghatározott regisztrációs díj ellenében, vadfajonként csoportosítva és pontszám szerint rangsorba állítva, feltüntették az elejtett vad trófeájának legfontosabb adatait, megjelölve az elejtő nevét és az elejtés idejét, sőt a kísérő és a vadásztató nevét is. A bejegyzés feltétele még, hogy a trófea pontszáma elérje a vadfajonként meghatározott minimumot. Megjegyzendő, hogy a pontozás az SCI szabályai szerint történik, a hosszméreteket az amerikai hagyományoknak megfelelően inchben (hüvelykben – 2,54 cm), a súlyadatokat poundban (fontban – 453,6 g) feltüntetve. A kiadványt rendszeresen frissítik, általában négyévente jelenik meg az új kiadás, egyre bővülő terjedelemben. Az immár többkötetes mű az interneten is elérhető, megvásárolható. Minden SCI-tagnak van saját jelszava, ennek segítségével bármikor beléphet a Rekordkönyv információs adatbázisába, és megnézheti a saját trófeáinak a bejegyzését, pillanatnyi helyzetét. A jelenlegi adatbank kb. 130 ezer trófea adatait öleli fel. A könyvben megtalálható valamennyi trófeás vadfaj leírása, életmódja, elterjedési területe, vadászatának lehetősége.

Arra alapozva, hogy a vadászok szeretik csoportosítani trófeáikat, vadászati sikerük jelképét például a földrajzi elterjedés, a fajok rokonsága, veszélyessége vagy egyéb jellemzői alapján, az SCI 1984-ben kidolgozta és bevezette e csoportok díjazásának rendszerét, először az úgynevezett nagy sorozatokét (Grand Slam), majd a belső köröknek (Inner Circles) nevezett csoportokét, végül mindezeket több fokozatú csúcskategóriákba sorolva, a kiemelkedő teljesítményeket elismerő díjak rendszerét: Vadászati csúcsteljesítmények díja I-IV. fokozat (Pinnacle of Achievement Award), Vadászati koronadíj (Crowning Achievement Award), Vadászati világgyűrű-díj (World Hunting Award Ring). Odaítélnek még ezenkívül többféle különdíjat is, egyebek között ifjúsági, hölgyvadászokat és hivatásos vadászokat elismerő díjakat.

A díjak igényes kidolgozású érmek, plakettek és művészi bronz kisplasztikák. Valamennyi vadászati teljesítmény regisztrálását igényelni kell, befizetve a fokozatnak megfelelő összeget. Lényegében ezek a befizetések alapozzák meg a szervezet gazdálkodását.

A trófeák SCI bírálati képlet szerinti hivatalos bírálatát Magyarországon képzett trófeabírálók végzik, akik a TOP TEN (az első tízbe tartozó) trófeák bírálatára is jogosultak. A bírált trófeák regisztrálása a rekordkönyvben 35 USD. Ha érmes a trófea, és szeretnénk plakettet kapni róla, az 60 USD-ba kerül. Erre a plakettre rákerül a vadfaj neve, az elejtés helye, ideje, az elejtő neve, a trófea pontszáma és érmes minősítése. Kérhetünk fotóplakettet is, amely az előzőeken túlmenően még a terítéken lévő vadfaj fotóját is tartalmazza. Ennek az ára 100 USD. A hazánkban zsákmányolt trófeákat is lehet bíráltatni és regisztráltatni, amivel hozzájárulunk ahhoz, hogy világszerte még jobban megismerjék a magyar vadgazdálkodás eredményeit.

A trófeabírálati lap beküldése után a regisztrálók befogadó nyilatkozatot küldenek, amely igazolja, hogy elfogadják a bírálatot, és közlik az adott trófea rekordkönyvben elfoglalt helyét. Azonban nem mindig fogadják el automatikusan a bírálatot, és előfordulhat, hogy kiegészítő információkat kérnek a trófeáról.

Minden egyes Grand Slam csoport teljesítésének regisztrációja 100 USD. Ha sikerül teljesíteni 10 Grand Slam csoportot az a Grand Slam-ek Grand Slam-je. Előre ki lehet fizetni mind a tízet (1000 USD) és akkor, a Grand Slam-ek teljesítésének nyilvántartása folyamatos.

Ovis

A Grand Slam Club/Ovis olyan vadász – természetvédők nemzetközi szervezete, akik alapvető feladatuknak tekintik a világ vadjuh és vadkecske állományának védelmét és fenntartását. A Grand Slam Clubot 1956 februárjában, az USA – ban alapították, 2001 márciusában egyesült az OVIS Clubbal, jelenleg az öt kontinensen összesen 5.000 tagja van.

A Grand Slam Club/Ovis az 1990 – 2008 közötti időszakban $4,060,584 összeget költött vadvédelemre.

A Grand Slam Club/Ovis célkitűzései

• a már korábban megalapozott és bevált rekord – listás rendszer és adminisztráció folytatása, annak érdekében, hogy a legálisan, vadászias körülmények között elejtett észak
• amerikai vadjuhok elejtője megkaphassa a Grand Slam díjat, a meghatározott számú vadjuhok elejtője megkaphassa az Ovis World Slam díjat, míg Capra World Slam díj a vadkecskék sikeres vadászának jár,
• a magasabb szint elérésének biztosítása azon vadászok részére, akik nem állnak meg a 12 vadjuh, vagy vadkecske elejtése, ill. az Ovis World Slam és/vagy Capra World Slam díjak átvétele után. Számukra hozták létre az Ovis World Slam Super 20, Super 30 és Super 40 díjakat, amelyek megszerzéséhez 20, 30 ill. 40 vadjuh faj (alfaj) elejtése szükséges, míg a Capra World Slam Super 20 és Super 30 díjakat azon sikeres vadászok kaphatják meg, akik 20, ill. 30 vadkecske faj (alfaj) elejtésével büszkélkedhetnek.

A legmagasabb elismerést, díjat azok részére hozták létre, akik már sikerrel teljesítették a Grand Slam, az Ovis World Slam és a Capra World Slam szigorú előírásait. Ez a három díj kombinációja, ezért a neve Triple Slam.

• tagjait a vadkecskék és vadjuhok vadászatára kiadott nemzetközi engedélyek, licencek minél nagyobb felhasználására ösztönzi,
• oktató, nevelő és propaganda munkát végez a vadjuhok, vadkecskék és azok élettevékenységeik minél jobb megismerése érdekében,
• a világ vadjuh és vadkecske populációinak védelme és fenntartása érdekében a lehető leghatékonyabban használja fel a szervezethez tagdíj, adomány, rendezvények részvételi díja, vagy más alap-teremtő tevékenység kapcsán befolyó összegeket úgy, hogy ezeket a pénzügyi alapokat a megfelelő állami, területi, szövetségi, vagy kormány – ügynökségek, ill. non- profit vadvédelmi szervezetek részére eljuttatja.

Várjuk Önt múzeumunkban, ahol a világon egyedülállóan működő interaktív táblánkon, megismerheti a szervezet részletes működését. Megtekintheti a Hidvégi Béla által megszerzett díjakat, megismerheti milyen erőfeszítéseket tett a kihalófélben lévő fajok megmentéséért, a fenntartható vadgazdálkodásért és az oktatásért.